A harmadik emeleti előcsarnok Az épület belső díszítésében tetten érhetjük a neoklasszikus stílus legjellemzőbb elemeit, a gazdag növénymotívumokat. Alpár Ignác a hivatali helyiségekben is megtartotta az épületére jellemző tágasságot, egyúttal olyan elrendezést alakítva ki, amely lehetővé tette az ügyefelekkel az elkülönült, diszkrét tárgyalást. A belső látvány legmeghatározóbb elemei közé sorolhatjuk Róth Miksa színpompás ólomüveg-ablakait, amelyeket talán ebből a nézőpontból élvezhetünk a legteljesebben. Az épület minden szintjén végigvonul egy-egy uralkodó, a mezőgazdasághoz kötődő motívum: a földszinten a búza, az I. emeleten az írisz és a bogáncs és itt, a jelenlegi a III. emeleten a vadgesztenye jelenik meg az aljzatkövön, a lépcsőindító fogantyún, a stukkódíszekben, a faragott ajtókon és a lámpavasakon. A földszinti és emeleti előterek, folyosók szecessziós jellegű növény- és virágmintás mozaiklap-burkolatai Walla József törökbálinti üzemében készültek, a kovácsoltvas korlátokat Alpár Ede tervezte, a búzamotívumos lámpatestek pedig Kiszling Rudolf művei. A belső épületszobrászat Maróti Géza, a míves faragású ajtók és a keretek Michl Alajos munkái.