AZ MNB tagja a Központi Bankok Európai Rendszerének, nemzetközi szakmai kapcsolataira kiemelt figyelmet fordít.
A bank elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, függetlenségéről, működéséről rendelkező törvény deklarálja, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank csupán e cél veszélyeztetése nélkül – a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel – támogatja a kormány gazdaságpolitikájának megvalósulását. Erről bővebben a „Mennyit ér a pénzünk?” menüpontban olvashatsz.
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvényben rögzített feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB működteti a pénzforgalmi rendszert, támogatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását, kezeli az ország devizatartalékát, statisztikai adatokat gyűjt és szolgáltat, valamint kibocsátja nemzeti fizetőeszközünket, a forintot. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi.
Az árstabilitás megvalósítása (elérése és fenntartása) mellett, illetve annak érdekében a bank a törvényben rögzített alapvető feladatait látja el, melyek a következők:
Az MNB alapfeladataival kapcsolatos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb döntéshozó testülete a Monetáris Tanács (MT). A Monetáris Tanács havi rendszerességgel dönt az irányadó kamat mértékéről, illetve annak változásairól.
A Monetáris Tanács tagjai döntenek a jegybanki alapkamat mértékéről, melynek fontos hatása van a magyar gazdaságra. A Tanács tagjai döntésük meghozatalakor, gondosan mérlegelik, hogy az aktuális gazdasági folyamatok és az inflációs cél igényli-e, hogy megváltoztassák (emeljék vagy csökkentsék) az alapkamatot. Minderről részletesebben a „Mennyit ér a pénzünk?” menüpont alatt olvashatsz.
Az MT tagjai a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei („belső tagok”), valamint az Országgyűlés által választott közgazdászok. Utóbbiakat „külső tagoknak” is hívják. Az MNB elnöke egyben a Monetáris Tanács elnöke is. Minden Monetáris Tanács tag mandátuma 6 évre szól és nem meghosszabbítható.
A Monetáris Tanács tagjai 2011. január végén (megbízatásuk lejárata szerint):
Simor András
2007. március 3-án kinevezve 6 évre
Karvalits Ferenc
2007. március 27-én kinevezve 6 évre
2007. július 3-án kinevezve 6 évre
megválasztva 2011. március 21-től 6 évre
Dr. Gerhardt Ferenc
Dr. Cinkotai János Béla
megválasztva 2011. március 22-től 6 évre
megválasztva 2011. április 5-től 6 évre
A Monetáris Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért az MNB elnöke felel. A jegybank elnökét a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevez ki. Az MNB elnöke egyúttal a Monetáris Tanács elnöke is. A jegybank elnöke az MNB tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek.
Magyar Nemzeti Bank 1054 Budapest Szabadság tér 8-9.Telefon: (1) 428-2600Fax: (1) 428-2500
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest
Központi információ: (1) 428-2752; fax: (1) 428-2569E-mail: info@mnb.hu
Kommunikáció: (1) 428-2751, Fax: (1) 428-2569, (1) 428-2572, (1) 428-2573E-mail: kommunikacio@mnb.hu
Látogatóközpont: (1) 428-2751, fax: (1) 428-2569E-mail: lk@mnb.hu
Pénzügyi Kultúra Központ: (1) 428-2632, fax: (1) 428-2569 E-mail: penzugyikultura@mnb.hu
Szakkönyvtár: (1) 428-2735 Fax: (1) 428-2531E-mail: konyvtar@mnb.hu
Az MNB kiadványait az alábbiak szerint lehet megrendelni: Postán: Magyar Nemzeti Bank, Kommunikáció, 1850 Budapest Telefonon: (1) 428-2751, (1) 428-2572, (1) 428-2573 Email-en: kiadvanyok@mnb.hu
Magyar Pénzverő Rt.Telefon: (1) 210-4440, (1) 210-4848 / Fax: (1) 210-4448E-mail: coins@hu.inter.nethttp://www.penzvero.hu
Értékesítő helyek:Magyar Nemzeti Bank, Magyar Pénzverő Rt. Érmebolt1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. MNB LátogatóközpontTelefon: (1) 302-5558, Fax: (1) 302-5557Nyitvatartás: H-P. 9-15 (12:30 - 13:00 között zárva)
Magyar Pénzverő Rt. - Mintabolt1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 38.Telefon: (1) 323-0702, Fax: (1) 210-4848Nyitvatartás: H-Cs. 10-15, P. 10-14
A bevont, sérült bankjegyekkel és érmékkel kapcsolatban információ a „Hamis vagy valódi?” menüpont alatt, illetve az MNB honlap Bankjegy és érme menüpontja alatt található.
Az MNB számlavezetési tevékenysége a jegybanktörvény által meghatározott körre korlátozódik. A bank vezeti például a központi költségvetés („Kincstár”), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., az Államadósság Kezelő Központ, a hitelintézetek, az elszámolóházak, továbbá az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját. A törvényben nem nevesített intézmények, valamint a lakosság az általuk választott, számlavezetésre jogosult pénzügyi szolgáltatónál (bankok, takarékszövetkezetek stb.) nyithatnak bankszámlát.
Az MNB a kereskedelmi bankok tevékenységét csak a jegybanktörvényben meghatározott területeken felügyeli.
A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen készít - a jegybank honlapján is megtalálható - összefoglaló statisztikákat a magyar hitelintézeti rendszer tevékenységéről, egyedi információt azonban a kereskedelmi bankokról nem ad ki. Ilyen irányú kérésekkel az illető bankhoz kell fordulni.
Az MNB legfrissebb hivatalos devizaárfolyamai.
Befektetésekkel kapcsolatos kérdésekkel befektetési tanácsadókhoz, illetve brókercégekhez célszerű fordulni.
Államkötvényekkel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Központ tud felvilágosítást adni a következő címen: Államadósság Kezelő Központ Rt. 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11. Tel.: (1) 488-9488 Fax.: (1) 488-9405, (1) 488-9435 Email: akk@akk.hu
A XIX. század elején Magyarország a Habsburg uralkodóház fennhatósága alatt állt. A birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től működő Osztrák Nemzeti Bank, majd a Kiegyezést követően az 1878. szeptember 30-án létrejött Osztrák-Magyar Bank látta el. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a megalakuló első független magyar kormány a jegybanki feladatok ellátását a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra bízta. Az első világháború következményeként 1918. október végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki feladatkört az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át. Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt. A központi bank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság által előidézett pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve az 1990-es évek elejéig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a XX. század legnagyobb méretű pénzromlását produkálta.
A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, és jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.
1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez.
Az épület eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének székházaként létesült. A bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10-12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte.
Alpár Ignác (1855-1928) a kései eklektikus stílus jeles magyar képviselője volt. A budapesti bankok közül a legjelentősebbeket ő tervezte (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank – ma Belügyminisztérium, Magyar Általános Hitelbank – ma Pénzügyminisztérium, Pesti Hazai Első Takarékpénztár – ma Magyar Államkincstár, Tőzsdepalota – ma Magyar Televízió).
Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és félmillió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedő Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék.
Az alábbi galériában tekintheti meg az MNB épületéről készült képeket.
Virtuális épületséta
Az MNB Látogatóközpontja 2004. márciusában nyitotta meg a kapuit a pénz világa iránt érdeklődők előtt. Mivel az MNB szerepet kíván vállalni a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztésében, olyan kiállítás létrehozása volt a cél, amely a pénz történetét, fejlődési állomásait, társadalmi szerepét, és a jegybank feladatait komplexen mutatja be, mindennapjaink pénzügyi döntésihez iránytűt ad, és felkészít lehetőségeink felmérésére. Mindezt modern eszközökkel, közérthetően, interaktív módon oldja meg. Évi 40.000 látogatónk érdeklődésének megfelelően információt kaphat számos, a jegybankhoz kötődő témában.
Az iskolai tanév alatt számos pénzügyi és -történeti témában, valamennyi iskolai korosztály számára befogadható és érdekes előadások hallgathatók a Látogatóközpontban. Ezekre önálló internetes honlapon jelentkezhetnek iskolai csoportok. A népszerű program kihelyezett tanóraként működik, ahol a tanárok észrevételeit is figyelembe veszik.
A Látogatóközpont megtekintése ingyenes, de 10 fő fölött előzetes regisztráció szükséges. Nyitva tartás: minden hétköznap 9-től 16 óráig, illetve csütörtökön 18 óráig.
Részletes információk az MNB Látogatóközpont honlapján találhatók.
A hagyományosan megrendezett májusi nyílt napokkal ünnepeljük a központi bank születésnapját, és tisztelgünk a bank alapító elnöke, Popovics Sándor emléke előtt. Ezen alkalomból az érdeklődők nemcsak az interaktív Látogatóközpontot tekinthetik meg, hanem körbejárhatják Budapest egyik legszebb épületét is. Ennek részeként a látogatók nemcsak végigsétálhatnak az épület különleges szépségű folyosóin, de bepillanthatnak Simor András jegybankelnök szobájába, sőt a Nagytanácsterembe is, ahol a legnagyobb titoktartás közepette döntenek a jegybanki alapkamatról. A látogatók megismerkedhetnek az egyes szakterületek tevékenységével is, így megtudhatják, mit gondolnak a szakértők az inflációról, milyen biztonsági elemek vannak a forintbankjegyeken vagy mire érdemes használni a bankkártyákat. A nemzeti bank gondol a legkisebbekre is: nekik gyereksarkot rendez be, ahol a kicsik játékos formában ismerkedhetnek a pénz világával.
Szeptember második felében, szintén hagyományos jelleggel a Kulturális Örökség Napjai keretében kerül megrendezésre hasonló program.
A rendezvénnyel kapcsolatos képeket itt tekintheted meg.
MNB Nyílt Napok – őszi rendezvény
A Nyílt napok őszi rendezvénye a Nemzeti Kulturális Örökség napokhoz kapcsolódva – immár több éve - szeptemberben kerül megrendezésre. A program jellegét tekintve hasonló a tavaszihoz.
Az országos rendezvénysorozat keretében a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja 18:00 és 2:00 között várja vendégeit. Az est során az érdeklődők próbára tehetik ügyességüket a Látogatóközpontban aranyrúdemelés, fabatkanyomtatás, testsúly pénzre „váltása”, érmeszám-tippelés, illetve érmeverés formájában.
Ezen az éjszakán a Róth Miksa által tervezett ólomüvegablakok különleges díszkivilágítást kapnak. A látogatók részt vehetnek a Nagy Szentivánéji Kincsvadászaton, bejárhatják a gyönyörű épületet, az elnöki szobát, a Kis- és Nagytanácstermet, a Látogatóközpontot, és kutathatják az MNB kincsét.
A monetáris kérdésekben jártas látogatók kipróbálhatják magukat az alapkamatról döntő testület tagjaként, és óránként elnyerhetik a megtisztelő Kamatkirály címet, feltéve, hogy jól irányították a virtuális Monetáris Tanácsot.
A rendezvény további különlegessége az egyetlen éjszakára megnyíló bankjegybiztonsági elemeket bemutató tárlat: Szent Iván éjjelén bárki megnézheti, hogyan tárulnak fel a kizárólag UV-fényben látható bankjegy-biztonsági elemek rejtélyei.
A következő ilyen rendezvény várható időpontja: 2011. június 25.